Az első “nagy” U.H..naná hogy be voltam rezelve….mit mondanak mit látnak, mit érzek.
Vártam vagy egy órát mire bekerültem, pedig az elsők között érkeztem…sebaj nem eszem magam ezen hisz a kismamák ráérnek. Meglepődve tapasztaltam hogy az u.h.-s doki asszisztense egy volt vevőm..hmmm milyen kicsi a világ.
Viszonylag fiatal dokibácsi tette a dolgát …..egy ideig, amikor is megszólalt : “maga 12 hetes?” -az hát különben mi a frászt keresnék itt gondoltam magamban-“szerintem inkább 14.”- pupilláztam rendesen lesokkolt a szava akkor és ott,így amiért mentem a down kór szűrés nem történt meg. ( Legalábbis az amit én vártam.)
A terhes tanácsadáson a dokim megnyugtatott….van az úgy hogy egy baba már ilyenkor nagyobb mint a kortársai. Hát jó igaz ami igaz apuka is eléggé nagy volt anno és az én apám is nagy baba volt. Biztos csak el számoltak, és persze mindenki ismer olyan sztorit amikor fél terhesség alatt volt vérzése az anyukának.
DE aztán idővel leesett…hogy a picsába lennék elszámolva hisz az első u.h.-n erősítettek meg hogy valóban terhes vagyok, 5 hetes, a következő u.h.-n volt már szívecske is ekkor voltam 6 hetes.
Para Gizi dolgozott bennem rendesen, próbáltam magam nyugtatgatni logikus érvekkel.

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: