<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Pocak Berci</provider_name><provider_url>https://pocakberci.cafeblog.hu</provider_url><author_name>csacska macska</author_name><author_url>https://pocakberci.cafeblog.hu/author/csacska_macsk/</author_url><title>13.-14. hét</title><html>&lt;h3&gt;&lt;strong&gt;Cukor terhelés.
&lt;/strong&gt;&lt;/h3&gt;
Az én drága barátnőim rá paráztattak erre az eseményre. Hogy ez milyen szőrnyű és borzasztó. Mindegy ha menni kell hát menni kell....éhesen ébredtem , nyár lévén szomjasan is. Evidens, hogy nem ettem, de gondoltam minek igyak ha úgyis inni megyek. :)

A védőnőm és az orvos is azt tanácsolta hogy nyugodtan vigyek magammal (élő) citromlevet.

Elindultam hát egy Fülessel és 2 tollal felfegyverezve...hisz 2 órán át ott kell lebzselnem.

A biztonság kedvéért szóltam Vikinek is hogy jöjjön trécselni. :D

Vártam vagy 10 percet , megcsapoltak és jött a a szirup....de mivel éhes és szomjas is voltam benyakaltam a ¾ -d részét mire eszembe jutott a citromlé egy kortynyit löttyintettem a&lt;em&gt;  long drinkembe &lt;/em&gt; a többit pedig felajánlottam  egy felkészületlen sorstársamnak.  Túl a negyedik keresztrejtvényen megérkezett Viki így a maradék időt elpletykáltuk. Ismét megcsapoltak még mindig nem volt semmi bajom. A csajos séta alkalmával útba ejtettünk egy boltot már épp ideje volt kezdtem éhes lenni, ha 10 perccel később érünk fel Vikiékhez tutira dobok egy hátast.

&nbsp;

&nbsp;</html><type>rich</type></oembed>